Renaissance Olaszországban I. (John Addington Symonds) 1881
kemény borítós
csak az I.kötet (a mű három kötetes)

nem hibátlan de rendben olvasható, nem hiányos, nem esik szét
legtöbb lap halványan foltos és van ahol nemcsak enyhén
pár lapon vannak a szövegben színes ceruzás aláhúzások
pecsételve benne: Dr. Salamon Xav. Ferenc hagyatékából
borítón belül pici címkén: Hirháger K. könyvkötészete Budapesten
hátsó előzéklapon ceruzás bejegyzés

Kiadó : A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Vállalata , Budapest
Kiadás Éve : 1881
Eredeti címe : nincs benne
Nyelve : Magyar , fordította: Pulszky Károly
Azonosító : nincs neki
Típus : történelem (benne van hogy a harmadik ciklus 1881-83. első sorozat történelem 3.kiadványa)
Oldalak száma : 12+508 oldal a borítóval együtt
Mérete : 19 x 14 x 3.5 cm és 650gramm
Készítette : Az Athenaeum r. társ. könyvnyomdája , Budapest 1881.
Eredeti ára : ??.-

Előszó :
A jelen kötet első részét képezi oly munkának, mely az olaszországi renaissance-al foglalkozik. A második részben majd a képzőművészetekről és a tudományok föléledéséről szólunk; a harmadikat az olasz irodalomnak szenteljük.
Tágas mezőnek földolgozását kisértem meg; s épen ezért tudom, hogy a szakember mindegyik szakaszban akadhat ki nem dolgozott részekre. Egynémely tekintetben reménylem, hogy művem különböző részei egymást kölcsönösen kiegészítik s fölvilágosítják. Így például igen sok megemlitni valót kihagytam a jelen kötet VII-ik fejezetéből, mert úgy vélekedtem, hogy azt utóbb alkalmasabban fogom tárgyalhatni.

Tartalomjegyzék :
A renaissance szelleme
Nehézségek az évszám meghatározása körül 2
A renaissance szó értelme 4
A gondolkodás szabaddá lesz 6
A hűbéresség viszonya a renaissancehoz 7
A renaissance előjelei a középkorban 8
Abelard 8
Bacon 8
Joachimus de Flora 8
A provencalok 8
Az eretnekek 8
II. Frigyes 9
Dante 9
Petrarca 9
Boccaccio 10
Az olaszok physikai képessége 11
A tudományok föléledése 13
A két nagy felfedezés: a világ és az ember 13
A világ-egyetem s a földgolyó átkutatása 15
Tudomány 15
Képzőművészet és kutatás 16
A művészetek az egyház fölfogását emberivé teszik 17
A kutatás történetének három korszaka 18
Az óhajtás kora 18
A megszerzés kora 19
Julia holttestének mondája 20
A könyvnyomtatók és kritikusok kora 22
A lelkiismeret fölszabadítása 23
A reformatio s a modern kritikus fölfogás 25
Mechanikai találmányok 26
Olaszország helye a renaissanceban 27
A kényurak kora
A XIV. és XV. századnak jellemző tulajdonságai Olaszországban 29
Olaszország viszonya a birodalomhoz s az egyházhoz 30
Az olasz uralkodók jogczimének törvénytelen volta 31
Az egyéniségnek szabad kifejlődése 32
II. Frigyes és példájának hatása 34
Ezzelino da Romano 37
Az olasz kényurak hat fajtája 38
Hűbéres urak 38
A birodalom vicariusai 39
A nép hadnagyai 39
Condottieri 39
A pápák öcscsei és fiai 40
Kitűnő polgárok 41
Az olaszok képtelensége községi kormányzatra 42
A hatalom bitorlására kifejleszti az egyénnek képességeit 44
Hogyan él a kényur? 44
Családi bűnnek példái az uralkodó családokban 47
Az olasz zsarnok leírása Macaulaynál 48
A zsarnok leírása Savonarolanál és Matteo Villaninál 49
A nagyobb kényuraságok fölemésztik a kisebbeket a XIV. században 50
A Viscontiak története 69
Francesco Sforza 71
A zsoldos vezérek szerepe az olasz politikában 72
Zsoldos háború 73
Alberico da Barbiano 74
Braccio da Montone 75
Sforza Attendolo 75
A Sforza-ház története 79
Galeazzo Maria Sforza meggyilkoltatása 82
A zsarnokölés ethikája Olaszországban 84
A kényurak viszonya a művészetekhez és tudományhoz 84
Sigismondo Pandolfo Malatesta 85
Federigo Urbino herczege 89
Vittorino iskolája és az urbinoi udvar 90
Castiglione Cortigianoja 102
Az olasz Cortegiano és a modern gentleman 102
Visszatekintés 104
A köztársaságok
Az olasz köztársaságok jellegének különféleségéről 106
A községek jellemének hasonlatossága 107
A polgári jogok 109
A zavarok okai a községekben 111
Az alkotmányok idomíthatóságában való hit 112
Genua 113
Savonarola alkotmánya 113
Machiavelli beszéde X. Leóhoz 115
A pártok és érdekek sokfélesége 117
Siena 119
Az olasz városok kicsinysége 120
A községek bizalmatlansága és irigysége 123
Velenczének kivételes helyzete 124
Velencze alkotmánya 127
Bölcs kormány rendszer Velenczében 129
Firenze és Velencze sorsa 131
Firenze hatóságai 136
Balia és Parlamento 137
A Mediciek fondorlatai 139
Párhuzam Firenze és Velencze közt 141
Párhuzam Görögország és Italia közt 144
Lényeges különbségek 145
Az olasz községek kereskedő jellege 146
Agnolo Pandolfini: Trattato della Famiglia s a Firenzeben uralkodó polgári hang és a polgár eszménye 150
A zsoldos hadak 152
A firenzei történetírók
Firenze, a szellem városa 154
Bírvágy, kíváncsiság és szépség szeretete 154
A firenzei történetírás 155
A történetnek philosophicus tanulmányozása 157
Ricordano Malaspina 158
A firenzei történetírás s a többi olasz város chrónikái 159
A Villaniak 160
Az 1300-ik esztendő 160
Statistika 164
Dante politikai munkái és röpiratai 166
Dino Compagni 168
Firenze latin történetírói a XV. században 169
Lionardo Bruni 170
Poggio Bracciolini 170
A XVI. század első felének történetírói 171
A tett és írás emberei: a doctrinaire-ek 171
Firenze 1494 és 1537 közt 172
Varchi 174
Segni 174
Nardi 174
Pitti 174
Nerli 174
Guicciardini 175
Ezen írók politikai fontossága 175
A firenzei függetlenség végső évei és az 1529-iki ostrom 176
A pártok állása 177
Filippo Strozzi 278
A történetírók nézete a firenzeiek gyengeségéről 183
Irodalmi tulajdonságaik 185
Francesco Guicciardini 186
Niccolo Machiavelli 186
A tudós államférfiak 187
Ellentét az élet s az irodalom közt 187
Guicciardini életrajza 192
Istoria d'Italia 194
Dialogo del Reggimento di Firenze 198
Storia Fiorentina 198
Ricordi 199
Machiavelli életrajza 201
A nemzeti sereg terve 203
A Principe ajánlása 211
Az olasz renaissance politikai erkölcsei 214
Discorsi 216
A háború művészetének hét könyve 217
Firenze története 219
Machiavelli: Il Principe
Machiavelli őszintesége ez értekezésében 220
A machiavellismus 221
Öntudatos kynismusa politikai elméletének 221
A fejedelem elemzése 222
A fejedelemségek kilencz fajtája 223
A hódító érdeke politikájának egyedüli indító oka 224
XII. Lajos kritikája 226
Hűbéres monarchia és keleti despotismus 227
Szabad város leigázásának három módja 227
Pisa példája 228
Kalandorok alapította fejedelemségek 228
Mózes 229
Romulus 229
Cyrus 229
Theseus 229
Savonarola 230
Francesco Sforza 230
Cesare Borgia 231
Machiavelli személyes összeköttetése Cesareval 232
Machiavelli bámulja Cesare lángeszét 233
Cesare pályája 237
A kik bűnök által jutottak fejedelemségre 237
Oliverotto da Fermo 237
A kegyetlenségnek haszna 238
Messer Ramiro d' Orco 238
Machiavellinek pessimistikus fölfogása az erkölcsiségről 239
Fejedelmek szavatartásáról 240
Hatodik Sándor 240
Az erényesség és becsületesség látszatának politikai haszna 241
Lovagias érzés hiánya Italiában 242
A hatalmas fejedelemnek katonai rendszere 243
A zsoldosok és szövetségesek kritikája 245
Nemzeti sereg szükségessége 246
A háború művészete 246
Az értekezésnek hazafia befejezése 249
Machiavelli és Savonarola 251
A renaissance pápák
A pápaság 1447-1527-ig 253
Pápák példái a renaissance ellentéteinek 255
Hatalmuk meggyengül az egyházi tartományok és Róma felett az avignoni száműzetéskor 257
V-ik Miklós 258
Hogyan fogja föl a pápai monarchiát 259
II-ik Pius 260
A keresztes hadjárat 261
Hét pápa föllépése 263
II-ik Pál 264
A platonisták üldözése 266
IV-ik Sixtus 267
Nepotismus 268
A Riario és della Rovere család 272
Fukarság 273
Háborús kedv 274
A Pazzi összeesküvés 277
Az inquisitio Spanyolországban 280
VIII. Innocentius 281
Franceschetto Cibo 283
VI. Sándor megválasztatása 289
Megerősíti a világi uralmat 290
Politikája az Orsiniak és Colonnákkal 290
Rómában minden vesztegethető 291
Politikája a Sultánnal 293
Az index 293
A Borgia család 295
Lucretia 300
A gandiai herczeg meggyilkolása 301
Cesare és emelkedése 304
Sándor halála 306
II. Julius 307
Heves természete 307
Nagy tervei és tiszteletreméltó jelleme 308
X. Leo 311
Jelentéktelenebb Juliusnál 312
Szent Péter temploma és a reformatio 313
VI. Hadrianus 314
Gyűlöli a pogány műveltséget 314
A római udvar botránkozása 315
VII. Kelemen 316
Róma kifosztása 317
Firenze elveszti szabadságát 318
Az egyház és az erkölcs
Az egyház romlottsága 320
Olaszország egyenetlensége és sülyedése 322
Machiavelli, Guicciardini és nápolyi Ferdinand véleménye 324
Az olaszok nem képesek gyökeres reformatiora 326
A renaissance világiassága és műveltsége 328
Olasz írók terhelő tanúsága a pápai udvarról és a kolostorokról 329
Az ereklyék babonás tisztelete 330
A vallás és erkölcsiség eltávoznak egymástól 330
A pápákat egyrészt megvetik, másrészt tisztelik 331
Gianpaolo Baglioni 332
A zsarnokölők vallásos érzelme 334
Pietro Paolo Boscoli 337
A vallások szívós tartóssága 338
Az olaszok közvetlen érdeke Rómában 338
Tisztelet az egyház szentségei iránt 339
Angolok véleménye az olaszok erkölcstelenségéről 340
Hitszegés és érzékiség 343
A képzelet eleme az olaszok bűneiben 345
Az olaszok természetüknél fogva nem kegyetlenek - nem durvák - nem kicsapongók 346
Családi gyilkosságok 347
A becsületérzés Olaszországban 351
Onore és Onestá 352
Általános pallérozottság 355
A nép jó tulajdonságai 356
A vallásos rajongás fellobbanásai 358
Fra Girolamo Savonarola
Savonarola állása a renaissance-al szemben 360
Származása, születése és gyermekévei 361
Költeménye a világ romlásáról 362
Bolognaban belép a domonkos rendbe 363
Levele atyjához 363
Költeménye az Egyház romlásáról 364
1482-ben prédikálni kezd 365
Első látogatása Firenzében 367
San Gemignano 368
Jövendölése 369
Brescia 1486-ban 369
Külseje és szónoklásának irálya 371
Hatása a hallgatóságra 372
Három következtetése 375
Látomásai 377
Savonarolanak, mint olasz államférfiunak hibái 378
Őszinte hite prophetai küldetésében 380
Barátsága Pico della Mirandolaval 380
1490-ben megtelepszik Firenzében 381
San Marco 381
Savonarola viszonya Lorenzo de' Medicihez 382
Lorenzo halála 383
Egyházi beszédei 1493 és 1494-ben 384
1495-iki alkotmány 386
Theokratia Firenzében 387
Piagnoni, Bigi, Arrabiati 388
Küzdelem Savonarola és VI-ik Sándor közt 390
A Signoria 1498-ban eltiltja a szónoklást 391
Kísérletek zsinat összehívására 391
A tűzpróba 392
A csőcselék ostromolja San Marcot 392
Savonarola pere és kivégeztetése 395
VIII. Károly
Az olasz államoknak összeütközése Európa nagy nemzeteivel 398
XI-ik Lajos, franczia király, politikája 398
VIII-ik Károly jelleme 400
Készülődések Olaszország meghódítására 400
Ludovico Sforza helyzete 403
Diplomatiai nehézségek Italiában Lorenzo de Medici halála után 405
A köztársaságok gyengesége 405
Il Moro 407
1494 408
Nápolyi Alfonso 410
A szövetségesek nem bírnak Francziaországgal 411
Giuliano della Rovere unszolja Károlyt a hadjáratra 411
Károly Astiban és Paviaban 413
Gian Galeazzo Sforza meggyilkolása 413
A franczia sereg bizalmatlankodik 414
Rapallo és Fivizzano 415
Bevonulás Toscanába 416
Piero de' Medici szerepe 417
Károly Pisaban 418
Bevonulás Firenzébe 419
Piero Capponi 420
A franczia sereg Róma ellen indul 421
Bevonulás Rómába 422
VI. Sándor megrémül 422
A francziák Nápoly ellen indulnak 433
A spanyol ház 424
Alfonso 426
Fernando 427
II. Alfonso Siciliába menekül 429
II. Fernando Ischiába vonul vissza 430
Károly Nápolyban 431
Szövetség a francziák ellen 432
De Comines Velenczében 433
Károly hátrál 434
Fornovoi csata 435
Károly Astiba ér és visszamegy Francziaországba 436
Olaszország, Franczia-, Spanyol- és Németország versenyzésének tárgyává lesz 439
VIII. Károly kirándulásának fontossága 440
Függelékek
Vérdüh 441
Nardi Istorie Fiorentine lib. I. cap. 4. 444
Varchi Storia Fiorentina lib. III. cap. 20, 21, 22 447
Varchi Storia Fiorentina lib. IX. cap. 48, 49, 46 452
VI. Sándor jellemzése. Guicciardini Storia fiorentina cap. 27. 456
Vallásos rajongás kitörései a középkori Italiában 459
Francesco Vettori Sommario della Storia d'Italia dal 1511 al 1527 477
Tartalom 492
Előszó 503 (benne van és két oldalas ?!)

12db képet töltöttem fel róla :
imgbox.com/g/HeFKPbgb4B

minden külön fényképezve, azt adom ami a képeken van, nem másikat
személyes átadás csak Budapesten , vidékre Posta