A résztvevők megszólalnak?
Egy őszinte és megindító beszámoló, mely elfogulatlanul képet ad DARNEL tréningről.

Reggel felébredsz, kinézel az ablakon, és nem látod a szemben lévő házat, mindenen köd ül.
Elmész egy kellemes étterembe, jót és jó étvággyal eszel, okosan, jól beszélgetsz valakivel. ? Ide menjünk, ez nagyon jó hely ? mondod legközelebb, ha újra jó beszélgetésre, jó vacsorára vágysz. A vacsora rossz, a hely kelleme sehol, a beszélgetés akadozik. Pedig az étterem, az étel ugyanaz. A partner is. Aznap te nem vagy képes teremteni.
?El kéne menni a francba, valahová nagyon messzire? ? gondolod. De ott, legbelül tudod, hogy semmi nem változna: nem hagyhatod itthon saját magad.
Nem érzed jól magad egy kapcsolatban, egy lakásban, egy munkahelyen. Feleséget (férjet), lakást, munkahelyet cserélsz. És így sem érzed jól magad. Az új házasságban, az új munkahelyen. Vajon miért?
Valahol, ott legbelül tudod, hogyan kellene élni. Meg is teremted a körülményeket. De nem jön össze semmi. Az élet minősége rossz. Háborogsz.
?Ezt kellett volna tennem, mondanom? ? gondolod ezerszer. Akkor miért nem tetted vagy mondtad? Mi akadályozott meg benne? ? A körülmények! ? feleled. És fel sem merül benned, hogy: te magad.
?Felébredsz, kinézel az ablakon, és nem látod azt a bizonyos házat. Feltámad a szél, elvégzi a munkáját, és megint látod a házat. Nem a szél tette oda, a szél csak a ködöt oszlatta el.
Jól jönne az életedben is egy forgószél! Hogy eloszlassa a ködöt. Hogy mindig tudd, mit kell tenned, hogyan kell élned. Ott, legbelül, halványan sejted.
?Erőlködsz. Munkahelyet változtatsz. Kocsit, partnert cserélsz. A körülményeken igyekszel változtatni. Kívülről várod a segítséget, pedig a változtatás lehetősége benned van, nem rajtad kívül. Csak marokra kellene fogni a lelkedet. De hogyan?