A PickWick Klub II. (Charles Dickens) 1976
csak a II.kötet
A Világirodalom Remekei 6.sorozat
kemény borítós (a borító színe szép sötétzöld)

szép állapotú és foltmentes

Kiadó : Európa Könyvkiadó
Kiadás Éve : 1976 , 4.kiadás , 138.000 példány
Eredeti címe : The Posthumous Papers of the Pickwick Club
Nyelve : Magyar , fordította: Hevesi Sándor , fordítást átdolgozta: Ottlik Géza, utószó: Taxner-Tóth Ernő
Azonosító : ISBN 963 07 0589 3 (II.kötet)
Típus : regény
Oldalak száma : 428 oldal a borítóval együtt
Mérete : 21 x 14.5 x 3 cm és 460gramm
Készítette : Alföldi Nyomda , Debrecen (76.3213.66-14-1)
Eredeti ára : 26.- Ft

Tartalom :
Dickens óriási sikereinek sorozatát a Pickwick Klub vezeti be. A könyv, mint Dickens az 1847-es olcsó kiadásához fűzött előszavában írja, kiadói ajánlatra jött létre. Adva volt egy divatos rajzoló, bizonyos Seymour, akinek humoros karcaihoz Dickenst bízták meg "kísérőszöveg" írásával. A kiadó elképzelése szerint valamiféle Nimród-klub tagjairól kellett volna szólni a folytatásos elbeszéléseknek, vadászattal, horgászattal és mindenféle vicces ügyetlenkedéssel. A történet folytatása azonban némileg rácáfolt a kiadó eredeti szándékára: amint a népszerűség az újfajta pikareszk regény első számait szárnyrakapta, Dickens már nem középosztálybeli urak mulatságait írja, és Pickwick úr vezetőszerepe átcsúszik Sam Weller, az inas kezébe. Sam Weller alakjával az angol nép lép be a történetbe. Hiába inas, szerepéhez a történet folyamán egyre inkább az urak asszisztálnak inas módjára. Dickens közönsége, az egyszerű angol emberek kapkodták a folyóiratban megjelenő regény folytatásait: téli éjjeleken, magas hóban kutyagoltak ki a városszélre, a postakocsi elé, hogy a következő regényfolytatáshoz hamarább hozzájuthassanak, és a haldokló betegek azért imádkoztak, hogy még megérhessék a Pickwick következő számát.

Tartalomjegyzék :
II. kötet
Harmincadik fejezet, Hogyan ismerkedtek meg és miképp barátkoztak össze a pickwickisták két derék fiatalemberrel, akik tudományos pályán működnek: hogyan szórakoztak a jégen, s miként végződött a látogatásuk 5
Harmincegyedik fejezet, melyben nem esik szó egyébről, mint a törvényről és különböző kiváló jogtudósokról 17
Harminckettedik fejezet, mely az udvari tudósításoknál is sokkal részletesebben számol be egy legénylakomáról. Bob Sawyer úr lakásán, a Borough-ban 33
Harmincharmadik fejezet, Idősb. Weller úr kritikai véleményt mond az irodalmi stílusról, és fiának, Samuelnek segítségével egy kis elégtételt szerez magának a vörös orrú tisztelendő úrral szemben 48
Harmincnegyedik fejezet, mely kizárólag a nevezetes Bardell kontra Pickwick kimerítő és hű leírásával foglalkozik 65
Harmincötödik fejezet, melyben Pickwick úr legokosabbnak véli, ha elutaznak Bathba, minélfogva el is utaznak 91
Harminchatodik fejezet, mely főképpen Bladud herceg legendájának egy hiteles változatáról szól, továbbá egy roppant különös balesetről, amely Winkle úrral történt 107
Harminchetedik fejezet, mely becsülettel kimagyarázza Weller úr távollétét egy estély leírásával, amelyre hivatalos volt s ahol meg is jelent: elmondja továbbá, hogy Pickwick úr milyen fontos és kényes természetű titkos küldetéssel bízta meg 119
Harmincnyolcadik fejezet, amelyből megtudjuk, hogy Winkle úr milyen szépen került csöbörből vödörbe 133
Harminckilencedik fejezet, Samuel Weller urat szerelmi postával bízzák meg s ő el is jár küldetésben, hogy milyen sikerrel, az hamarosan kiderül majd 148
Negyvenedik fejezet, mely Pickwick urat az élet nagy drámájának egy új és nem érdektelen színterére vezeti el 164
Negyvenegyedik fejezet, Mi történt Pickwick úrral a fleet-börtönben, milyen foglyokkal találkozott és hogyan töltötte az éjszakát 176
Negyvenkettedik fejezet, amely az előbbi fejezethez hasonlóan igazolja azt a régi közmondást, hogy balsorsában furcsa lakótársakkal ismerkedik meg az ember. Egyúttal egy rendkívüli és meglepő kijelentést is tartalmaz, melyet Pickwick úr tett Weller úrnak 189
Negyvenharmadik fejezet, melyből megtudjuk, hogy került Samuel Weller úr csávába 204
Negyvennegyedik fejezet, amely a Fleet-börtönben lefolyt különböző kisebbrendű eseményekről szól, valamint Winkle úr rejtélyes viselkedéséről: továbbá elmondja, hogy miként szabadult ki végül a Kancellária foglya 218
Negyvenötödik fejezet, amely leírja, hogy Samuel Weller úr miképpen lett tanúja egy megható családi jelenetnek. Pickwick úr egy körutazást tesz a kis világban, ahol lakik, és elhatározza, hogy a jövőben inkább kerülni fogja a velük való érintkezést 232
Negyvenhatodik fejezet, mely beszámol egy gyengéd és megható, de azért némiképpen mulatságos jelenetről, melynek Dodson és Fogg urak voltak a szerzői és végrehajtói 250
Negyvenhetedik fejezet, mely főképp üzleti ügyeknek van szentelve s azt bizonyítja, hogy itt e földön a haszon Dodson és Fogg uraké. Winkler úr furcsa körülmények között ismét előkerül, Pickwick úr jó szíve pedig erősebbnek bizonyul, mint a makacssága 260
Negyvennyolcadik fejezet, amely beszámol arról, miként igyekezett Pickwick úr Samuel Weller segítségével Benjamin Allen szívét meglágyítani és Robert Sawyer haragját lecsillapítani 272
Negyvenkilencedik fejezet, A vigéc nagybátyjának a története 286
Ötvenedik fejezet, Hogyan járt el Pickwick úr a küldetésében, s miként kapott mindjárt az elején egy váratlan segítőtársat 303
Ötvenegyedik fejezet, amelyben Pickwick úr találkozik egy régi ismerősével, s az olvasó ennek a szerencsés véletlennek köszönheti az alább következő érdekfeszítő részleteke, amelyek két tekintélyes és hatalmas közéleti férfiúkról szólnak 318
Ötvenkettedik fejezet, mely előadja, hogy milyen komoly fordulat állt be a Weller-családban, továbbá beszámol a vörös orrú Stigins úr korai bukásáról 334
Ötvenharmadik fejezet, Jingle úr és Job Trotter búcsúlátogatás, továbbá egy dolgos nap Gray's Inn Square-en, végül pedig kopogtatnak Perkerék ajtaján 346
Ötvennegyedik fejezet, amely néhány adattal szolgál a szörnyű dörömbölésre és egyebekre vonatkozólag, továbbá bizonyos érdekes felvilágosításokkal Snodgrass úrról és egy fiatal hölgyről, amely felvilágosítások éppenséggel nem közömbösek történetünk szempontjából 359
Ötvenötödik fejezet, Solomon Pell úr egy kocsisokból összeválogatott bizottság segédletével eligazítja idősb. Weller úr ügyeit 376
Ötvenhatodik fejezet, Pickwick úr fontos tanácskozást tart Samuel Wellerrel, akinek szülőatyja is jelen van. Váratlanul betoppan egy dohányszínruhás öregúr 389
Ötvehetedik fejezet, amelyben a Pickwick Klub végleg feloszlik, és a történet mindenkinek a megelégedésére véget ér 401
Utószó (Taxner-Tóth Ernő) 409
Tartalom 413

8db képet töltöttem fel róla :
imgbox.com/g/OlizZqh6TM

minden külön fényképezve, azt adom ami a képeken van, nem másikat
személyes átadás csak Budapesten , vidékre Posta