Gyilokjáró (Passuth László) 1973
kemény borítós

belül foltokat nem láttam
kívül a lapélek foltosak, borító foltos, díszborító sérült-javított-foltos
könyvtári volt

Kiadó : Szépirodalmi Könyvkiadó , Budapest
Kiadás Éve : 1973
Nyelve : Magyar
Azonosító : SZ 1958-h-7375
Típus : önéletrajzi regény
Oldalak száma : 624 oldal a borítóval együtt
Mérete : 21 x 14.5 x 3 cm és 645gramm
Készítette : Alföldi Nyomda , Debrecen (73.1136.66-14-1)
Eredeti ára : 60.- Ft

Tartalom (SK) :
Passuth László Budapesten született, de kora ifjúsága éveit Kolozsvárott töltötte, a nyugtalan vérkeringésű, lázas életritmusú és mégis sűrű történelmi levegőjű százed eleji városben, ahol a múlt megismerésének és megértésének igénye magától értetődően ébredt fel a művészet és a filozófia iránt érdeklődő fiatalemberben. Később, a külföldi utazások és tartózkodások idején ez az igény csak fokozódott, szenvedéllyé erősödött, és a sokrétű ismeretanyag epikus megfogalmazásának szándékává párosult. Passuth László 1920-ban Kolozsvárról Budapestre költözött. 1920-tól 1950-ig banktisztviselőként dolgozott, azután pedig az Országos Fordító Iroda szakfordítója volt. Írói Pályáját történelmi tanulmányokkal, kulturális laptudósításokkal kezdte a 20-as évek közepén, írásai a Nyugat, a Szép Szó, a Magyar Szemle, a Jelenkor és a Válasz hasábjain jelentek meg. Regényeinek sorát a két világháború közötti zaklatott kort idéző Eurázia nyitotta meg. Első nagysikerű műve az Esőisten siratja Mexikót, melyet hatalmas arányú regényciklusok követtek. Cortés mexikói hódításainak történetén kívül legfontosabb és legnépszerűbb történelmi regényei: Nápolyi Johanna, A Bíborbabszületett, Fekete bársonyban, Négy szél Erdélyben, Lagúnák, Sárkányfog, A harmadik udvarmester, Aranyködben fáznak az istenek. A Gyilokjáró az író önéletrajzi ciklusának harmadik kötete.
---
Az író vallomása:
"A kör bezárul: a gimnazista, aki a Kutatóárok-ban elindul, hogy szembe találja magát a nagy európai csend fél százada után az első világháború kataklizmájával, nyugtalan, belsőleg meghasonlott férfivá érik a Rézkor két háború közötti korszakának évtizedében. A Gyilokjáró-ban már csak hat esztendőt igyekszik feltérképezni, 1933-1939 között, a nagy európai s még inkább a hazai események síkján, de éppúgy saját sorsában is, amelyet magán-világtörténelemnek nevez.
Ezek az évek a későn érő író labirint-útjának állomásai. Nehezen, mintegy kerülő úton növök bele abba a sóvárgott világba, amit irodalomnak hihetek. Egy nemzetközi regénypályázat sikere vet fel, az Eurázia sorsáról Sienában kapok hírt, ott, ahol emberi sorsom is beteljesedik. A nagy városünnep, a Palio színes emlékvilágában tépem fel a táviratot, mely első megjelenendő regényem jövendőjére utal.
1936 végétől egyre komorodnak az idők: itt kezdődik a gyilokjárás, jó és rossz szándékú magyaroknak fokozódó polarizálódásával. Így jutok el a vár szimbólumához, melynek belsejében a hosszú ostrom alatt a hazai védők próbálják őrizni, fenntartani a magyar s az egyetemes humánumot.
Szerettem volna azt is érzékeltetni, hogy ez a hazai korszak semmiképpen sem volt egysíkú, inkább réteges, mind eseménysorozataiban, mind az embertájban. Sok-sok apró villanáson, néhány mondatos portékon keresztül próbáltam formát adni annak, milyenek is voltak a távoli kor emberei. De igyekeztem nem a mai szemmel, szemlélettel, hanem az akkori kortársak élményvilágán keresztül, a folytonosan változó, egyre komorabb események tükrében alakítani ezt az írást, melyet talán korrajznak nevezhetek."

10db képet töltöttem fel róla :
imgbox.com/g/NWEaF0s8zc

minden külön fényképezve, azt adom ami a képeken van, nem másikat
személyes átadás csak Budapesten , vidékre Posta